Volt egyszer egy szeg�ny ember, annak meg egy fiacsk�ja. Nagyon szeg�nyek voltak. Az ember k�t kez�vel kereste a mindennapi kenyer�t.

Egyszer, mikor a gyerek m�r megn�tt s megokosodott, azt mondta:

- �desap�m, j� volna valahova elmennem, szolg�latot keresni.

- �, fiam - mondja az -, m�g fiatal vagy.

- Nem baj, �desap�m, annyit dolgozom, amennyit b�rok.

- Elmehetsz, fiam, ha akarsz - mondja az apja. - De sajn�llak, mert m�g fiatal vagy.

Az �desanyja mindj�rt s�t�tt neki hamubas�lt pog�cs�t, beletette egy kis tariszny�ba, �s odaadta neki �traval�nak
Elb�cs�zott anyj�t�l, apj�t�l a gyerek, megk�sz�nte a nevel�st. Elindult. Addig ment, m�g meg nem �hezett.
El�rt ment�ben egy k�thoz. Gondolta, j� lesz neki ott le�lni �s enni. El�vette a tariszny�j�t, �s bel�le a pog�cs�t. Kett�t�rte. Hozz�fogott, a fel�t megette, de bizony meg b�rta volna enni az eg�szet is. De gondolta; akkor holnapra nem marad. Ahogy megette, felkelt, �s odament a k�thoz, vizet inni. K�zben azt mondja csak �gy tr�f�b�l, mert �hes volt:

- Ej haj! - Alighogy kimondta, h�t mindj�rt kij�tt a k�tb�l egy h�romaraszos ember. H�tr�f�s szak�lla volt.

- H�vt�l, fiam, itt vagyok.

- Aj, �desap�m, �n nem h�vtam, nem is tudtam, hogy itt van.

- Dehogynem h�vt�l - mondja az. - Mondtad a nevem, hogy Ej Haj, h�t itt vagyok.

- Ej haj, azt �n csak az�rt mondtam, hogy �hes vagyok...

- Hova indult�l? - k�rdi Ej Haj.

- Elindultam szolg�latot keresni.

- Hozz�m is elj�hetsz, fiam, �n is megfogadlak. De megmondom el�re, �n neked b�rt nem fizetek. Csak az lesz a tied, amit tal�lsz.

- Nem b�nom - mondja erre a gyerek.

Avval elindultak az erd�be. Mikor m�r j�l bent j�rtak az erd�ben, r�tal�ltak egy h�zra.

- Itt lakom. Gyere be, fiam.

Mindj�rt kij�tt egy sz�ps�ges sz�p l�ny onnan.
Azt mondja az �reg:

- Na, l�nyom, hoztam neked egy fi�t. A kezedre adom. A t�bbit m�r tudod.
Ezzel az �reg elment.
Megfogja a gyermeknek a kez�t a l�ny. Meg sem k�rdezte t�le, �hes-e, f�radt-e, megfogta a gyermeket, beletette egy kaz�nba, t�zet gy�jtott al�ja, �s f�zte. Mikor m�r �gy megf�zte, hogy olyan volt, mint a kocsony�nak val�, bele�nt�tte egy cs�b�r v�zbe. Kiugrott onnan egy olyan sz�p gyerek, hogy sz�zszorta szebb volt, mint azel�tt. K�rdezi a le�ny:

- Na, mit tanult�l, fiam?

- Azt tanultam, hogy kereszt�lvetem magam a fejemen, �s lesz bel�lem l�patk�!

Akkor a l�ny �jra megragadta a gyermeket, �jra beletette �s �jra megf�zte. Megint bele�nt�tte abba a cs�b�r hideg v�zbe. Akkor m�g szebb gyermek ugrott ki onnan.

- H�t most mit tanult�l, fiam?

- H�t most azt tanultam, hogy kereszt�lvetem magam a fejemen, �s lesz bel�lem patk�szeg.

Akkor megint megfogta a gyermeket, �s harmadszor is megf�zte. Ism�t bele�nt�tte a cs�b�r v�zbe. Onnan most m�g szebb gyerek ugrott ki, mint el�bb.

- Na, most mit tanult�l, fiam?

- Most azt tanultam, hogy kereszt�lvetem magam a fejemen, �s lesz bel�lem egy sz�p feh�r galamb!

- No, fiam, imm�r neked az esztend� holnap lej�r. Most megmondom neked, holnap ap�m hazaj�, megk�rdi, mit tanult�l. Azt mondjad, hogy kereszt�lveted magad a fejeden, s lesz bel�led l�patk�, majd patk�szeg; kereszt�lveted magad a fejeden, s lesz bel�led galamb. �s ha megk�rdezi, m�st mit tudsz, ne mondj semmit. De azt is megmondom, hogy holnap vas�rnap, a te �desap�d is elj�n �rted. Az �n ap�mnak olyan szok�sa van, hogy kihint az udvarra k�lest; arra annyi galamb rep�l el�, hogy t�bb lesz, mint ezer. Te is k�zt�k leszel. Azt mondja majd az �desap�m a te �desap�dnak:

“Elj�tt�l a fiad ut�n? V�laszd h�t ki, melyik a te fiad. Ha r�tal�lsz, hazaviheted. De ha nem tal�lod el h�romszorra, mind egyforma feh�r lesz.”

- De �n t�ged megtan�talak, �s �desap�ddal is megsejtetheted, hogy ap�d l�b�n�l legy�l. Akkor m�g az �v� lehetsz. Mert ezek a galambok mind �gy maradtak itt, hogy nem ismert�k meg �ket.

- Megk�sz�nte a fi� a l�nynak.

M�snap csakugyan hazaj�tt az �reg. K�rdezte a gyereket; az csak azt mondta, amit a l�ny k�rt. A l�ny �pp az eb�det szolg�lta f�l, amikor bej�tt a gyereknek az apja. K�rdezi r�gt�n, hogy hol a fia. Mondja a l�ny, hogy nincs itt, de mindj�rt hazaj�n. �s akkor megs�gta az �regnek, hogy melyik galambra mutasson r�, hogy az az � fia.

H�t amint az eb�ddel v�geztek, el�j�n a l�nynak is az apja, �s k�rdi:

- No, mit akar, b�tyja?

- H�t elj�ttem a fiam ut�n.

Mindj�rt ment a l�ny apja, hozott egy t�l k�lest. F�ttyentett, erre annyi galamb rep�lt el�, hogy az a nagy udvar telistele lett galambokkal. Egyforma nagyok, egyforma feh�rek mind! De a gyermek apja tudta most m�r, hogy melyikre mutasson, hogy az az � fia. R�mutatott sz�pen a mag��ra, hogy ez az eny�m!

- Szerencs�d, hogy eltal�ltad, mert k�l�nben itt maradt volna. De �gy elviheted. Mindj�rt kereszt�lveti mag�t a fej�n, �s lesz bel�le egy sz�p gyermek.

�gy is lett. �rvendett neki az �desapja, el is indultak haza. Elgondolkozott �tk�zben a gyermek apja. Istenem, szeg�nyek; mivel �teti a gyermeket? Nincs mit enni adjon neki.

De a gyermek belel�tott a gondolat�ba.

- Mit b�sul, �desap�m? - k�rdi az apj�t.

- Azon, fiam, hogy neked mit adjak enned.

- Azon egy cseppet se b�suljon - felelte a gyermek. - �n most kereszt�lvetem magamat a fejemen, s lesz bel�lem aranysz�r� ag�rkutya. Aranysz�j lesz a nyakamon, gy�m�nt gombok a sz�jon, s m�g aranyl�nc is hozz�. Maga csak vezessen engem. Vezessen, �s mindj�rt tal�lkozunk majd egy hint�val. J� benne n�gy �r. K�rdezik majd: hov� m�sz avval a kuty�val? Maga mondja; hogy viszi a v�s�rra. - Ugyan mit k�rsz �rte? - k�rdik majd. Mondja, hogy egy v�ka aranyat. De azt is megmondom, hogyha a kuty�t eladja is, a sz�jat ne adja el, azt tegye a zseb�be.

Alighogy ezt elmondta, kereszt�lvetette mag�t a fej�n, s olyan sz�p ag�rkutya lett bel�le, hogy az apja nem tudott el�gg� gy�ny�rk�dni benne. H�t mindj�rt j�tt is az a hint�. N�gy �r �lt a hint�ban. Ahogy megl�tt�k azt a gy�ny�r� kuty�t, meg�ll�tott�k a hint�t. K�rdezik az embert:

- Hov� viszed ezt a gy�ny�r� kuty�t?

- Viszem a nagyv�s�rra eladni.

- Ugyan mit k�rsz �rte?

- K�r�s-hagy�s, annak egy v�ka arany az �ra.

- De l�ncost�l meg sz�jastul?

- Nem. Az nem elad�, csak a kutya.

- Mit �rek, j� ember, a kuty�val, ha a l�ncot leveszed r�la?

- H�t vegyen! �rulnak a boltban!

Mindj�rt ki is fizett�k az aranyat.

- Na, add ide a kuty�t!

Feltett�k a kuty�t a kocsira, vitt�k nagy �r�mmel. A szeg�ny ember a p�nzt a h�t�ra tette, �s ment az �ton, mendeg�lt. Alig mentek az �ton egy f�l kilom�tert a kocsival, egy ny�l ugrott kereszt�l az �ton. �szrevette a kutya, kap�l�dzott ut�na. De a gazd�ja j� er�sen fogta. Azt mondja a h�rom m�sik �r neki:

- Mi�rt nem engeded el azt az ebet? A sz�ve szakad meg, hogy elfoghassa azt a nyulat.

- Dehogyis engedem! �gy elszalad, soha t�bbet nem j� vissza.

- Dehogy megy el. Kitanult vad�szkutya ez. A ny�llal egy�tt visszaj�.

Addig mondt�k neki, am�g csak elengedte. Sz�kkent r�gt�n a kutya, s az �t mellett beugrott a ny�l ut�n egy piszkebokorba. V�rj�k, v�rj�k vissza, de nem j�. F�tty�getnek, de a kutya csak nem mutatkozik.

- Ugye, megmondtam, hogy nem engedem? Ismeretlen m�g itt, nem tal�l vissza.

Leugr�ltak mind a kocsir�l. Kerest�k, nincs kutya! V�g�l is a kutya �j gazd�ja azt tal�lta ki, h�tha visszafutott a r�gi gazd�ja ut�n. Fel�ltek a hint�ra, �s hajtanak a szeg�ny ember ut�n. Utol�rt�k a szeg�ny embert. Csendesen ballagott az egy gyerekkel. Ki�ltanak neki, nem l�tta-e a kuty�t.

- Dehogy l�ttam, �n egyszer eladtam. Mi�rt, hol van? - mondja.

- Egy ny�l szaladt kereszt�l az �ton - mondj�k azok erre -, ut�na a kutya �gy elment, hogy nincs sehol. Azt hittem, hogy visszaszaladt maga ut�n.

- �n nem l�ttam - mondja a szeg�ny ember.

H�t hajtottak el�re, de hi�ba, a kutya nem ker�lt el�. A szeg�ny ember a gyerekkel pedig hazament, volt nekik minden�k a sok p�nzb�l
Azt mondja egyszer az ember:

- J� volna, fiam, elmenni a nagyv�s�rra.

- J� volna. Van p�nz�nk, menj�nk, �desap�m!

Elindultak. Azt mondja �tk�zben a gyerek az apj�nak:

- �desap�m, �n kereszt�lvetem magam a fejemen, lesz bel�lem majd aranysz�r� paripa. Sz�p k�t�f�ksz�r lesz a fejemen. Maga csak vezessen vele. Vigyen be a v�s�rba, eladni. A kupecek, a keresked�k k�rdik majd, hogy mit k�r �rte. K�t v�ka aranyat k�rjen, s abb�l ne engedjen semmit. De a k�t�f�ket oda ne adja, mondja csak, a lovat eladom, de a f�ket nem. Mert nem ker�l�k vissza mag�hoz soha t�bbet, ha azt is odaadja.

�gy is lett. Olyan sz�p aranysz�r� paripa lett a gyermekb�l, hogy gy�ny�r�s�g volt n�zni. Bementek a v�rosba. �sszeszalad a n�p a csud�j�ra, olyat m�g nem l�ttak.

- Mi az �ra annak a sz�p l�nak? - k�rdi egy ember.

- K�r�s-hagy�s, annak k�t v�ka arany az �ra.

- De a k�t�f�kkel egy�tt.

- Nem, azt nem adom. Az nem elad�.

Azt mondja az ember:

- A lovat pedig f�kkel adj�k.

- �n nem adom. Ha tetszik, vegy�k �gy, ha nem, h�t nem.

Addig-addig alkudozott, hogy Ej Haj is meghallotta. Abban a v�rosban lakott. Ej Haj mindj�rt gondolta, mif�le l� ez. Nagyon megharagudott: na meg�llj, kutya bety�r, hazudt�l, hogy nem tanult�l m�st, csak patk�t �s patk�szeget! T�lj�rsz az eszemen? No, majd megtan�talak!

Odament Ej Haj a vev�kh�z. Azok m�g akkor is alkudoztak. �g�rtek a f�k�rt k�l�n p�nzt. �pp akkor �rt oda Ej Haj.

Mondja � is:

- K�t v�ka arany, de f�kest�l.

- Nem. Nem adom a f�ket - mondja neki is az ember.

- Mit besz�lsz! A lovat f�kkel adj�k!

- Adja, aki adja. �n nem adom.

�gy addig, am�g nem �g�rt az�rt is egy v�ka aranyat.

- Nem adom!

- �n nem engedem, hogy m�s megvegye - mondja Ej Haj.

Addig alkudott, am�g csak eladta az ember a f�ket is.

- Annyi p�nzed lesz, hogy a gyermekednek a gyermeke sem eszi meg - kan�llal sem.

Nah�t, megvolt a v�s�r. Ej Haj mindj�rt odaadta a szolg�j�nak a parip�t, k�sse be az ist�ll�ba. A szeg�ny ember pedig a sok p�nz�vel elment haza. Nagyon b�sult, hogy nem volt fia, de m�r mit volt mit tegyen.

Elment haza Ej Haj is.

- Meg�llj, kutya bety�r. Mert hazudt�l nekem, h�t majd megtan�talak.

Azt mondja a szolg�j�nak:

- N�zd csak, fiam, ennek a l�nak, amikor sz�n�t k�r, vizet adj. Amikor vizet k�r, zabot adj, egysz�val sose azt, amit k�r.

- J�l van. Amint parancsolja, �gy lesz.

Az eg�sz v�rosban h�re ment, hogy milyen lova van Ej Hajnak, nincs olyan a vil�gon senkinek.

Az a v�ros kir�lyi v�ros volt, a kir�ly is ott lakott. Annak a fia pedig �ppen h�zasodni akart, a tengeren t�li v�ros kir�ly�nak a l�ny�t akarta elvenni feles�g�l.

Azt mondja a kir�lyfi az �desapj�nak:

- Hallottam, hogy Ej Hajnak aranysz�r� parip�ja van. El kellene t�le k�lcs�n k�rni. Azzal akarom elhozni a menyasszonyomat.

- Eredj fiam - mondja a kir�ly -, pr�b�ld meg elk�rni, de nagyon f�lti azt a lovat.

- Elmegyek, megpr�b�lom.

Odamegy a kir�lyfi, �s megk�ri, hogy adja k�lcs�n a lov�t.

- Hej, fels�ges kir�lyfi, nagy f�t mozgatsz, mert �n m�snak nem adn�m oda azt a lovat semennyi�rt sem. De mivelhogy kir�lyfi vagy, nem tagadom meg t�led, odaadom. De csak �gy, hogy vizet ne igy�k egy cseppet se ez a l�!

Azt feleli a kir�lyfi:

- J�l van. Ha �gy sz�l a parancs, nem engedem, hogy igy�k.

Kivezett�k a lovat az ist�ll�b�l, felnyergelt�k; iramodott r�gt�n a kir�lyfi� az apj�hoz.

- L�tod, �desap�m, ideadta a lovat. Csak azt parancsolta, hogy vizet nem szabad innia a l�nak, egy cseppet se.

Imm�r �ssze volt h�va a h�zt�zn�z�be indul� sok vend�g. Mentek egyenesen a kik�t�be, a haj�ra sz�lltak. A kir�lyfi azonban l�h�ton ment �t a tengeren. A szeg�ny l� nagyon szomjas volt. De a kir�lyfi nem engedte, hogy egy cseppet is igy�k.

Kereszt�l�szott a l� a tengeren. Ment a kir�lyfi s a vend�gsereg a kir�lyi v�ros fel�, a veres kir�lyhoz. Ott, amikor megkapt�k a h�rt, hogy kik j�nnek, nagy cerem�ni�val fogadt�k a v�leg�nyt. “Ki tudja, milyen gazdag kir�ly lehet ennek az apja - gondolta a veres kir�ly , akinek parip�ja van.”

Megtartott�k az esk�v�t. Asztalhoz �ltek, j�l ettek, ittak, mulattak.

- Nah�t - azt mondja egyszer csak a kir�lyfi -, induljunk vissza, mert messzire kell menni.

A menyasszonnyal fel�ltek a l�ra, a nyeregbe. A vend�gek megint haj�ra sz�lltak. Amikor a tengerhez �rtek, a tenger k�zep�ben a l� nagyon szomjas lett, nagyon akart inni. De a kir�lyfi mindig visszar�ntotta a sz�j�t, nem engedte, hogy igy�k. H�t eln�zte ezt a menyasszonya vagy h�romszor. Utolj�ra azt mondja:

- Te lelketlen, milyen sz�v van benned, hogy nem sajn�lod meg ezt a szeg�ny �llatot? Tal�n a vizet sajn�lod t�le? Van itt el�g a tengerben!

Megint inni akart a l�, a kir�lyfi �jra visszar�ntotta. Akkor azt mondja a menyasszony:

- Ford�tsd vissza a lovat, vigy�l haza az ap�mnak a kast�ly�ba. Ha megesk�dt�nk is, nem leszek a feles�ged!

Megijedt a kir�lyfi, hogy otthagyja a menyasszonya. Megengedte a l�nak, hogy igy�k. Mikor k�t kortyot lenyelt a l�, aranyhal lett bel�le. A v�leg�nyt �s a menyasszonyt otthagyta a v�z tetej�n.

De Ej Haj m�r tudta, hogy a l�b�l hal lett. Kereszt�lvetette mag�t a fej�n � is, s lett bel�le egy galamb. Odarep�lt a tengerpartra, ism�t kereszt�lvetette mag�t a fej�n, s lett bel�le most egy nagy cethal. Ker�tette a m�sik halat, el akarta fogni. A kis hal kivetette mag�t a v�zb�l, azonnal lett bel�le egy feh�r galamb. De kidobta mag�t a cethal is, kereszt�lvetette mag�t a fej�n, �s lett bel�le egy �lyv. Hajtani kezdte a galambot az �lyv. A szeg�ny galamb rep�lt, rep�lt.

Be�rtek egy v�rosba, a szomsz�d orsz�g v�ros�ba, a kir�lyi v�rosba. H�t a kir�lyl�ny �lt a hatodik emeleten az ablakban, �s v�rta a kir�lyfit. Megl�tta, hogy a galambot hajtja az �lyv. Jaj, mindj�rt elfogja az a mad�r! Kinyitotta az ablakot, h�tha berep�l a galamb. A galambocska be is rep�lt. A kir�lyl�ny becsukta gyorsan az ablakot, de ott volt m�r az �lyv is. A szeg�ny galamb r�sz�llt a kir�lyl�ny v�ll�ra, ott pihegett. Sajn�lta a kir�lyl�ny, hogy ver a sz�vecsk�je, �s mag�hoz szor�totta, hogy azt nem is engedi el �. Hozat egy kalitk�t, �s beteszi oda. Mindj�rt cukrot adott neki, megetette a galambocsk�t. Arra a galamb kereszt�lvetette mag�t a fej�n, sz�zszorta szebb kir�lyfi lett bel�le. Mondja is a kir�lyl�nynak:

- Na, kir�lykisasszony, tetszem �n neked?

- Tetszel, de m�g milyen nagyon tetszel!

- Akkor hallgass meg engemet - azt mondja. - Kereszt�lvetem magam megint a fejemen, �s lesz bel�lem majd aranygy�r�. H�zd az ujjadra. Idej� majd egy k�m�ves, jelentkezik a kir�lyn�l, hogy � a vil�gon a legnagyobb k�m�ves. Ap�d majd megfogadja. K�rdezi t�le, hogy mit fizessen, ha k�sz lesz a munka. Akkor ezt mondja: “Nem kell egy�b, csak a gy�r�, ami a l�nyod ujj�n van.” De ne engedd meg, ha azt akarod, hogy eny�m lehess.

�gy is lett. Abban a nyomban a k�m�ves ott termett, jelentkezett, hogy � a vil�gnak a legnagyobb k�m�vese, adjon neki a kir�ly munk�t. A finom k�lyh�kat jav�ttatt�k vele. Amikor k�szen lett a munk�val, elment a kir�lyhoz.

K�rdezi t�le a kir�ly:

- Mit fizessek a munk�d�rt?

- Nekem egy�b nem kell, csak a l�nyod ujj�r�l azt a gy�r�t k�rem.

Elrestellte mag�t a kir�ly. H�t a kir�lynak nincs mib�l fizessen? A l�nya gy�r�je kell? Azt mondja:

- Azt sz�gyellem. Van aranyom, ez�st�m el�g; mit adjak?

- Nem kell nekem egy�b, nekem a gy�r� kell - mondja a k�m�ves.

Megy a kir�ly a l�ny�hoz, k�ri a gy�r�t.

- �n bizony nem adom! - mondja a l�ny.

- De csak add oda, csin�ltatok, amilyent akarsz, minden ujjadra, csak szabaduljak m�r ett�l a k�m�vest�l.

A le�ny azt mondja:

- �n bizony nem adom ennek a gonosz k�m�vesnek, azon nem nevet senki!

Mondja a kir�ly a k�m�vesnek:

- Ne szomor�tsd a l�nyomat, adok egy t�l aranyat, vagy ak�rmit.

- Nem kell nekem a t�l aranyad, sem egy, sem kett�, sem t�z. Nekem az a gy�r� kell.

Megharagudott a kir�ly. Mondja a l�ny�nak:

- Add oda azt a gy�r�t, hogy menjen m�r innen az a k�m�ves. Mondtam, csin�ltatok olyant, amilyen kell neked.

S�rni kezdett a l�ny.

- �ppen erre �hezt�l? - ezt mondja az apj�nak, �s a f�ldh�z �t�tte a gy�r�t. - Ha erre szorulsz, h�t odaadom.

Ahogy a f�ldh�z �t�tte a gy�r�t, lett abb�l egy t�l k�les a padl�son. A k�m�ves kereszt�lvetette mag�t a fej�n, �s lett bel�le veres kakas. Kezdte r�gt�n felszedni a k�lest. Szapor�n szedte, de egy szemecske felpattant egy k�p mell�. Mikor a kakas mind felszedte m�r a k�lest, azt mondja:

- Imm�r itt vagy az �n begyemben, nem gy�zk�d�k m�r veled. Megmondtam, hogy megtan�talak!

Akkor a k�p mell�l lepattant egy sz�p veres husz�r, kez�ben karddal. Kardj�val lev�gta a kakas nyak�t, s �gy v�ge lett Ej Hajnak.

Azt mondja akkor a husz�r a kir�lykisasszonynak:

- Mondd meg nekem most m�r, leszel-e a feles�gem vagy nem?

- Leszek, ha �desap�m is megengedi. Leszek!

Azt mondja az �reg kir�ly:

- Ha ezt v�lasztottad magadnak, �m legyen. �s�, kapa �s a nagyharang v�lasszon el egym�st�l.

�gy sz�pen egym�s�i lettek, megesk�dtek, k�s�bb a gyerekb�l kir�ly lett. M�ig is �lnek, ha meg nem haltak.