Mire jó a kefir?

Hogyan készül a kefír, és miben különbözik a joghurttól? Igaz-e, hogy bárki fogyaszthatja?
A kefír a joghurttal és az aludttejjel együtt az úgynevezett savanyú tejtermékek csoportjába tartozik. Ezek a termékek kellemes ízűek, frissítő hatásúak, a tejnél hosszabb ideig eltarthatók és egészségesek.
A kefír vegyes erjesztéssel készül, azaz az anaerob (levegőt nem igénylő) lebontási folyamatok közül mind a tejsavas, mind az alkoholos erjedés végbemegy benne. Ennek következtében vegyhatása savas lesz. Ízében is érződik a nagy tejsavtartalom és a kismennyiségben jelen lévő széndioxid és alkohol. (Bőséges – liternyi – kefírfogyasztás után akár szondával is kimutatható az alkohol jelenléte).
A kefír erjesztését vegyes, baktériumokból és gombákból álló kultúrával végzik, melyet a legenda szerint Mohamed próféta ajándékozott a Kaukázus környékén élő népeknek.
A joghurtkészítésben csak baktériumok játszanak szerepet. Alkoholos erjedés nem következik be benne, és szén-dioxid sem keletkezik az erjesztés során. Fontos különbség, hogy a kefírben sokkal nagyobb arányban alakul át a tejcukor tejsavvá, mint a joghurtban, így kefírt még a tejcukorra (laktóz) érzékeny személyek is fogyaszthatnak.
Az élőflórás – azaz baktériumokat és gombákat tartalmazó – kefír jótékony hatásainak hátterében az emésztés elősegítése áll. A bél baktériumflórája ugyanis betegségek, gyógyszerek hatására megfogyatkozhat, ilyenkor a savanyú tejtermékekben lévő baktériumok újra benépesíthetik a beleket. A kefír több baktériumfajt tartalmaz, mint a joghurt vagy az aludttej, ezáltal még egészségesebb.
A kefírt voltaképp bárki fogyaszthatja, bár időlegesen adódhatnak olyan állapotok – például hasmenéssel, hányással járó betegségek -, amikor fogyasztása a többi tejtermékkel együtt ellenjavallt.