PRA Progresszv Retina Atrpia
Dr Prffy Tnde 2005.04.26. 15:26
A PRA a kutya (s a macska) szemnek egyik legfontosabb rkletes megbetegedse
Maga a fogalom a retina megllthatatlan tnkremenetelt / elhalst jelenti.
A PRA a kutya (s a macska) szemnek egyik legfontosabb rkletes megbetegedse. Tbb kutyafajtnl - gy a bobtailnl is - igen elterjedt. Ebben a betegsgben autoszomlis recesszv rklõdse folytn gy kanok mint szukk is szenvedhetnek. Msrszt vannak az n. „gnhordozk”, akik maguk egszsgesek. Az rintett llatok a PRA-ra nzve homozigtk, amikor is a betegsg csak bizonyos kortl jelentkezik.
Az embernl is van egy majdnem hasonl megbetegedsi forma, melynek hasonl a lefolysa, ez a Rethinitis pigmentosa, ezt esetleg ismerhetik olvasink.
A PRA a szem legbelsõ rtegt, a retint rinti, ahol a lts szempontjbl igen fontos idegcellk helyezkednek el. Itt klnbsget tesznk a nappali ltshoz szksges csapok s az jszakai ltshoz szksges plck kztt. A PRA a plck lass elhalsval kezdõdik, majd a csapok tnkremenetele kvetkezik. Az rintett kutyk ezrt elõszr jellemzõen elvesztik az jszakai ltsi kpessgket majd ehhez csatlakozva a nappali lts kpessgt. A PRA minden esetben mindkt szem teljes megvakulshoz vezet.
A PRA a kutya klnbzõ letszakaszaiban jelentkezhet, durvn 3 formt klnbztethetnk meg:
-
A korai formnl 6 hnapos korban kezdõdik a sttedskori rossz lts, a teljes megvakuls egy - kt ves korra bekvetkezik.
-
A kzepes formnl az elsõ tnetek egy - kt ves korban jelentkeznek, a teljes megvakuls hrom - t ves korra bekvetkezik.
-
A ksei formnl a rossz jszakai lts hrom - t ves korban jelentkezik, a teljes vaksg hat- kilenc ves korra kvetkezik be.
Van mg nhny specifikus tmentei forma, ezeknek azonban nincs klinikai jelentõsge. A bobtailnl a leggyakrabban a ksei forma fordul elõ, br kivtelek termszetesen vannak.
Ennek megfelelõen a tnetek (a tulajdonos szmra) jellegzetes lefolysak. A figyelmes tulajdonosnak gyakran tûnik fel bizonytalansg vagy akr bizonyos flnksg is a derengskor vagy az esti rkban. Az llat pl. nem akar egyedl kimenni pisilni, s mindig a tulajdonos kzelben maradnak. Nhny llat mr ebben a stdiumban nekimennek bizonyos trgyaknak, msok olyan gyesek (szagls s halls), hogy a bizonytalansg kezdetben alig tûnik fel a tulajdonosnak. Ehhez kapcsoldan tgra nylt pupilla s sttben a szem szokatlanul erõs „vilgtsa” tûnhet fel.
Az llatorvos szmra az elõrehaladott stdium PRA tipikus tneteket mutat. A pupillk tgak, a beesõ vizsglati fnyre alig vagy egyltaln nem reaglnak. A szemfenk kifejezetten erõsebben „vilgt” (hyperreflexia). Indirekt ophtalmoskopos vizsglatkor pl. a vrednyek jelentõs cskkense tûnik fel. Fajta, kor, szõr- s szemszn a kutyafajtknl igen klnbzõ lehet, ezrt a PRA klnbzõkppen nzhet ki.
A PRA elõrehaladott formjban nhny kutynl a lencse hlyogosodsa is (katarakta - szrke hlyog) is fellp. A tulajdonos szmra a szrke hlyog fehres homlyban vagy a szem elsznezõdsben nyilvnul meg. Ebben az esetekben az rintett llaton a katarakta-operci nem hozza a lts javulst, mert a ltsszûkls oka a retina, nem a lencse. Ennek ellenre a PRA-val kombinlt kataraktban szenvedõ kutyknl rendszeres szemszeti ellenõrzsre lenne szksg ( ca. ktszer vente), mert a szrke hlyog kvetkezmnyeknt zld hlyog lphet fel (megnvekedett szemnyoms, igen fjdalmas, a szem tovbbi krosodshoz vezet).
A PRA diagnzisa a legtbb esetben a gyakorlott vizsgl szmra a jellegzetes tnetek s a krtrtnet alapjn igen gyorsan felllthat. Termszetesen vannak olyan esetek, amikor tovbbi mûszeres vizsglatokra van szksg a pontos diagnzishoz. Olyan esetekben, amikor szrke hlyoggal kombinltan lp fel, a lencsehomly miatt a diagnzis fellltsa nem lehetsges. Ilyen esetekben ERG (elekroretinogrphia) vizsglatot kell vgezni. Csak az ERG segtsgvel lehet a retina mûkdst ellenõrizni. Ezt a vizsglatot a szv EKG vagy az agy EEG vizsglatval lehet sszehasonltani. Eurpa egyetemi klinikin az ERG-t a PRA korai diagnosztizlsra hasznljk, ez azt jelenti, hogy a retina lthat elvltozsa elõtt ERG segtsgvel mr megllapthat a PRA. De ehhez az ERG vizsglathoz szksges a megfelelõ tapasztalat s a specilis felszerels is. „Sima” ERG vizsglatot a szrke hlyogos PRA megllaptsra majdnem minden szemszetre specializldott llatorvosi praxisben el tudnak vgezni.
Az utbbi vekben a vilg tbb egyetemi klinikjn prblkoznak a PRA-gn DNA analzisvel. Az r szetter s a briard szmra mr ltezik teszt. Ilyen esetben kis mennyisgû vrt vesznek le s bekldik vizsglatra a laborba. A teszt segtsgvel minden idõpontban eldnthetõ, hogy a kutya PRA szempontjbl homozigta mentes, heterozigta hordoz vagy homozigta terhelt - vagyis egy ksõbbi idõpontban megbetegszik. Tovbbi fajtknl jelenleg folyik a kutats, valsznûleg mg vekig fog tartani, amg a vr DNA- tesztjt az rkletes szembetegsgeknl helyettestheti a szûrõvizsglatot.
Addig is hatalmas jelentõsge van az rintett fajtk rendszeres szûrõvizsglatnak, hogy az rintett egyedeket, ezek utdait s testvreit kizrjk vagy korltozzk a tenysztsben. Hogy ez esetenknt mit jelent, arrl az illetkes tenysztsi szervezet dnt.
A PRA legyõzsnl tovbbi nehzsget jelent az autosomalis recesszv rklõdsmenet mellet az, hogy a megbetegeds relatv ksõn ( 3 - 5 v) jelentkezik, gy sok esetben a kutykat mr tenysztsbe vontk. Ezrt fontos az idõsebb, tenysztsre mr nem hasznlt llatok ismtelt venknti szûrse kb. 8 ves korig, hogy adott esetben az õ utdait ki lehessen zrni a tenysztsbõl.
Mint korbban mr emltettk, a PRA esetben egy nem gygythat, megllthatatlan ltsromlsrl van sz, melynek vgstdiuma mindig a vaksg. A mai napig sem gygyszeres, sem operatv lehetõsget nem ismernk, mellyel a PRA megelõzhetõ, kezelhetõ, megllthat vagy gygythat lenne. gy a kutya tulajdonosnak ezt tnyknt kell elfogadnia. Az a tapasztalatunk, hogy az elfogads a kutynak gyorsabban sikerl, mint a tulajdonosnak. A kutyknak kifejezett szagl s hallszerve van, ez szmra lehetõv teszi a lts nlkli tjkozdst. A kutyk nem kzdenek a sorsukkal, „isten ltal megszabottknt” elfogadjk, ugyangy, mint ahogy nem trõdnek a klsejkkel sem. Ezen kvl a betegsg lass menete folytn hozzszoknak a „hinyz” ltshoz. A PRA-ban szenvedõ kutya letminõsgnek megtsnek legfotosabb aspektusa az, hogy a megvakuls nem jr fjdalommal. Ennek ellenre termszetesen nem csak a kutynak, hanem az embernek is meg kell szoknia az j viszonyokat, idõnknt „vakvezetõ emberknt” kell rendelkezsre llnia. Nhny esetben bevlt egy ksrõkutya is. sszefoglalva elmondhat, hogy a legtbb kutya s tulajdonosa a diagnzis ellenre az elsõ sokk utn nagyon jl megoldja a helyzetet.
|