A csípőizületi dysplasia (torsio ventriculi)

Mostanában nagyon sokat hallhatunk a kutyák csípőizületi dysplasiajáról, annak szűréséről, sőt, arról is, hogy ennek a szűrésnek az eredménye befolyásolja a tenyésztést is. Úgy vélem, célszerű néhány sorban vázolni e nagyon gyakori betegség jellemzőit.
A dysplasia szó görög eredetű, és hiányos, rendellenes fejlődést jelent. A csípőizületi dysplasia tehát a csípőizületet alkotó két csont valamelyikének, vagy mindkettőnek a normálistól való eltérő alakulását jelenti. A csípőizület egyik alkotója a medencecsont izületi vápája. Ez egy félgömb alakú homorulat, mely magába foglalja a combcsont ugyancsak félgömb alakú fejének kétharmadát. Ez biztosítja, hogy a combcsont a csípőcsonthoz képest különböző szögekben elmozdulhasson, miközben a kutya gerincének alátámasztását folyamatosan biztosítani kell. Az egészséges kutyában ezek a félgömb alakú csontok pontosan illeszkednek, sem túl mélyek, sem túl sekélyek nem lehetnek. A dysplasiás csípőizületben vagy a vápa nem félgömb alakú, hanem ellapult, sekély, vagy a combcsontfej körvonala változik meg hasonlóképpen. Ez a két eltérés az esetek igen nagy százalékában együtt jelentkezik.

Ha a vápa túl sekély, vagy a combcsontfej görbülete nem
megfelelő, az alátámasztás elégtelenségét okozza. A röntgenfelvételen ilyenkor a combcsontfejnek a kétharmadánál kisebb része illeszkedik a vápába.



Normál és súlyos DP-s csípőizület


A dysplasiához hasonló tüneteket és röntgenképet mutat az
ún. csípőizületi lazaság is. E betegség nem azonos a csípőizületi dysplasiaval, a csontok megfelelő ívűek, alakúak, mélységűek. A hibás illeszkedést az izület lazasága okozza. Ebben az esetben azonban nem beszélhetünk csípőizületi dysplasiaról. Az ilyen izületi lazaság már nyolc hetes korban kimutatható. Az időben felismert csípőizületi lazaság a kölyök helyes táplálásával és mozgatásával javítható. Ugyanakkor az elhanyagolt lazaság a csontok hibás elhelyezkedése miatt (a csontok koptatásával) hozzájárulhat a csípőizületi dysplasia kialakulásához is.


A csípőizületi dysplasia kialakulása nem egyetlen okra
vezethető vissza. Még nem tisztázott tudományos körökben sem minden ok-okozat összefüggés, de úgy tűnik, az öröklött adottságok, a genetikailag öröklött hajlam nagymértékben hozzájárulhat a betegség kialakulásához. Emellett szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában az ízület körüli lágy szövetek (izmok, szalagok, izületi tok) minősége, a kölyök mozgásának mennyisége (a sokat ülő, fekvő, túlsúlyos kölyök hajlamosabb a dysplasiára) és minősége (túl korán kezdett lépcsőzés, illetve akadályugratás) a helytelen táplálás is.


A betegséget már csaknem valamennyi fajtán megfigyelték,
a tünetek mégis inkább a nagyobb testű kutyákon jelentkeznek gyakrabban. Magyarországon a német juhász és a rottweiler vezetik a gyakorisági listát, de a briardoknál is előfordulhat.


A csípőizületi dysplasianak különböző fokozatai vannak:
• - "A" - normál,
• - "B" - majdnem normál,
• - "C" - enyhe,
• - "D" - közepes,
• - "E"-től - súlyos.



A közepes és súlyos minősítések esetén a kutyát a tenyésztésből
ki kell zárni. Ezekben az esetekben már gyakran látható tünetek is jelentkeznek a kutyán.
Felmerül a kérdés, honnan tudjuk, hogy a kutyánknak csípőizületi problémája van?

Mivel a betegség a csípőcsontok betegsége, röntgenfelvétel
segítségével tájékozódhatunk róla, de jelentkezhetnek klinikai tünetek is. A röntgenfelvétel a 24 hónapos kort betöltött kutyák esetén a kialakult csontozatot mutatja, ezért az ilyen idős kor után megállapított dysplasia foka végleges. Ugyanakkor korábban is elvégeztethetünk ún. tájékoztató röntgenvizsgálatot is.

A hat hónapos korban tapasztalt súlyos vagy közepes
dysplasia már nem fog javulni, tehát nem érdemes a kutyával tenyészkutyaként számolni. Ettől még kedvenc, hobby, illetve házőrző kutya még lehet belőle. Az egy éves kort betöltött kutya röntgenfelvétele alapján már nemcsak kizárni lehet célokat, de valószínűsíteni is: a normál, majdnem normál, illetve enyhe minősítést kapott kutyák nagy valószínűséggel (de persze nem 100%-osan) tenyészthetők lesznek.
Tenyész-, munka- vagy sportkutya esetén már fiatal korban rengeteg pénzt, időt, energiát szánunk céljaink elérésére, tehát nem árt tudni � még akkor sem, ha ez még nem a végleges dysplasia eredmény � hogy reálisak-e a kutyával szemben támasztott elvárásaink. Fel kell mérni, hogy nem feleslegesen dolgozunk-e, vagy nem váltjuk-e ki éppen mi magunk a � beteg kutyához mérten � túlzott mozgatással a betegség klinikai tüneteit, és okozunk felesleges fájdalmakat kutyánknak.

Fontos tudnunk, hogy a dysplasia foka és a klinikai tünetek
súlyossága nincs feltétlenül egymással összefüggésben. A dysplasiás kutya lehet teljesen tünetmentes, de mutathat súlyos sántaságot is, ezért más és más tünetek előfordulása esetleges. A tünetek hat hetes kor után bármikor megjelenhetnek.

• - A legelső tünet lehet a hátulsó lábakon mutatkozó sántaság, mely kifejezettebbé válik hosszú séta vagy játék után.
• - Nehézkes felkelés, totyogó, kacsaszerű járás.íli> - Széles, kiálló "forgók", egymást majdnem érintő csánkok.
• - Gyengén fejlett izomzat a hátulsó testfélen
• - Járás közben erősen elmozduló csípőizületek esetleg kattogó hang.


A fenti tünetek észlelésekor forduljunk állatorvoshoz,
lehetőleg ortopédiára szakosodott klinikához, ahol az állatot szakszerűen megvizsgálják, (hiszen nem minden hátulsó végtag sántasága dysplasia) szükség esetén röntgenfelvételt készítenek, és gyógyszeres vagy műtéti kezelést javasolnak. Az egyébként rendesen fejlett csípőizületben mutatkozó lazaság az esetek jelentős részében egy időben végzett viszonylag egyszerű műtéttel korrigálható

A csípőizületi dysplasia gyógyíthatatlan betegség, a gyógyszeres kezelés a tünetek enyhítésére szolgál csupán. A műtétek, melyek célja a beteg izület valamilyen korrekciója, speciális felszereltséget igényelnek, ezért csak szakklinikán végezhetők el, és igen drágák.

Nagyon fontos volna tehát a betegség előfordulásának
tenyésztői szelekcióval való csökkentése. Kívánatos lenne tenyésztésbe vétel előtt minden egyed szűrő jellegű röntgenvizsgálatát elvégezni, és a dysplasiás állatokat a tenyésztésből kizárni. Mivel Magyarországon ilyen hivatalos előírás még nincsen, a tenyésztők józan belátására van bízva a döntés ebben a kérdésben. Komoly tenyésztő, aki munkája céljául valóban az adott fajta megőrzését és tökéletesítését tűzi ki, saját érdekében is végrehajtja az ilyen jellegű szelekciót, hiszen hosszú távon biztosan megtérül úgy az ilyen (dysplasia mentes) tenyészetből származó kölykök keresettségében és árában, mint a fajta fennmaradásában és egészségében is.

A kutyát vásárlóknak két dolgot tanácsolhatok. Az egyik az,
hogy csak megfelelő dysplasia-eredménnyel rendelkező szülők kölykeit vásárolják meg, a másik pedig, hogy az adásvételi szerződésben mindig térjenek ki a később jelentkező veleszületett betegség esetén követendő eljárásra. Ez különösen érvényes arra az esetre, ha a kutyát kifejezetten tenyésztési célra vásárolják. Ezeknek a hibáknak egy része ugyanis tenyésztésből való kizárást jelent, és gyógykezeltetésük, ha egyáltalán lehetséges, igen költséges.

A végleges dysplasia szűrés a megfelelő minőségű
röntgengéppel felszerelt állatorvosi rendelőkben lehetséges. Magyarországon a dysplasia szempontjából tenyészthető kutyák nyilvántartását az ún. FDB (Független Dysplasia Bizottság) végzi. A bizottsághoz csatlakozhatnak állatorvosok, akiket az FDB ajánl a szűrővizsgálat elvégzésére. Ezeknek az állatorvosoknak (klinikáknak) a listáját az FDB honlapján, a www.fdb.hu címen találhatjuk. Ugyanitt megtalálhatjuk a nyilvántartásba való vétel feltételeit, illetve magát a nyilvántartást is.

Dysplasia szűrést azonban nemcsak az FDB állomásokon lehet
kérni. Kérdezzük meg állatorvosunkat, vajon ott lehet-e hivatalos dysplasia-szűrést végeztetni, és ha nem, kérjük ki a saját állatorvosunk tanácsát. Ha nem egy FDB állomáson szűrettük kutyánkat, akkor is nyilvántartásba kerülhetünk, ha a röntgenfelvételeket, illetve a kutya eredeti törzskönyvét beküldjük a bizottsághoz (a szűrést végző állatorvos útján) ilyenkor a felvételeket újraértékelik, és ez az új eredmény lesz a nyilvántartásba kerülő eredmény. Ha olyan állatorvossal szűrettük kutyánkat, aki erre jogosult, akkor nem szükséges a tenyésztésbe vételhez az FDB nyilvántartásban való megjelenés. Ez a nyilvántartás azért fontos, mert az itt található eredmények a tulajdonostól függetlenül kerültek a listába. Természetesen, komoly tenyésztő rendelkezik a kutya azonosítóit tartalmazó dysplazia igazolással is, ami azonos értékű a nyilvántartásban való szerepléssel.

Maga a szűrés altatásban történik, ezért kutyánkat a
vizsgálatot megelőző 24 órában ne etessük meg. A vizsgálatra célszerű előre bejelentkezni, hogy feleslegesen ne éheztessük kutyánkat. Az altatás nélküli röntgenfelvétel nem elég éles, nem elég pontos, ezért szűrés-eredményre alkalmatlan, csak tájékoztató jellegű lehet. A rövid altatás a kutyára semmilyen veszélyt nem jelent.

Az izületről két röntgenfelvétel készül; egy annak nyújtott,
egy pedig behajlított állapotában, ami lehetővé teszi a dysplasia megkülönböztetését a laza izülettől. A felvételek kiértékeléséről néhány nappal később jegyzőkönyvet kapunk, mely alapján dönthetünk a tenyésztésbe vételről is

A dysplasia szűrést célszerű akkoris elvégeztetni,
ha nem tenyészállatról van szó, mert ez a mozgást korlátozó betegség a kutya más célra való használatát is befolyásolhatja. Ugyanakkor célszerű az eredményt a tenyésztő tudomására hozni, mivel ez támpont lehet számára a párosítás genetikai hátterére vonatkozóan.