Vészhelyzet !
Dr. Kereszty Gábor ( Sárvár ) 2005.04.26. 16:54
...avagy a gazda szerepe
a sürgősségi ellátásban
Bármennyire is népszerű, s hétről hétre várjuk a címet a TV-ben, mégis azt kívánom, hogy az életben a kutyával kapcsolatban sose ismerjék meg! Ha mégis ilyen helyzetbe kerülünk - és ez kiszámíthatatlan � úgy tudnunk kell, hogy az átgondolt cselekvés életet menthet! Ugyanúgy igaz, hogy a pánik, a szakszerűtlen vagy nem idejében végzett beavatkozás súlyosbító, vagy az állat életét követelő lehet. Ezért született ez a fejezet.
A leggyakoribb sürgősségi esetek kutyáink ellátásában a balesetek, s köztük élen a járművek okozta sérülések. Mellette jóval kisebb számban találkozunk zuhanásból, lövéstől, szúrástól, égéstől, áramtól eredőkkel.Mindegyikük közös jellemzője, hogy egyszerre sokféle sérüléstípus, s nehezen megítélhető kimenetel a jellemzőjük. Beavatkoznunk is több ponton kell, mérlegelve a veszélyességet.
Az állatorvos csak ritkán találkozik azonnal a beteggel � ezért hárul a tulajdonosra vagy akár idegen segítőre nagy felelősség: segíteni, de semmiképp sem ártani addig, míg az állat szakellátásban nem részesül.
A baleset után első feladat megállapítani, életben van-e a sérült állat. Sokszor egyértelmű, mégis szót érdemel. Fekvő, nem mozgó állaton a légzés (a mellkas emelkedése, vagy az orr, illetve száj elé tett kézzel a levegőáramlás érzékelése), a keringés, azaz a szív működésének megállapítása (a mellkas bal oldalára helyezett kézzel a szívverés, a comb belső oldalán lefutó artérián a pulzus tapintható), illetve az ún. kornea reflex (a szemgolyót megérintve pislog az állat) külön-külön is életjelek: az ellátást meg kell kezdeni!
Életjelt mutató állat esetén legelőször a balesetveszélyt kell felmérni! Az állat fájdalmában, ijedtségében saját gazdáját is megharaphatja! Idegen segítőnél a veszély fokozott. Vigyázatot érdemelhet a fej körül végzett beavatkozások, pl. a nyálkahártyák vizsgálata vagy a nyelv előre húzása. Ugyanígy, ha a fájdalmas testrészhez érünk. Szájkosárral, szájbekötéssel csak akkor tudunk védekezni, ha azzal a légzést nem akadályozzuk. Sokszor a biztos megfogás is elegendő, mégis előfordulhat, hogy az állat szinte megközelíthetetlen. Ilyenkor az állatorvosnak kell kiszállnia, megfelelően nyugtatni a kutyát a vizsgálathoz, szállításhoz. Be kell vallanom, gyakran ez nekünk sem kis feladat!
Súlyosan sérült állatnál alapfeladat a szabad légzés ellenőrzése, illetve biztosítása. A szájüregből a szennyeződéseket (föld, vér) ki kell törölni, öntudatlan állatnál a nyelvet a száj szélén előhúzni. Mindezt persze a fenti elvek betartásával, a harapásos baleset kerülésével. Az állatot hason � félig hason fekvő helyzetbe fektessük! A légutak szabadsága így biztosítható legjobban. Itatni, tablettával kísérletezni nem szabad!
A legtöbb baleset külső sérülésekkel, így vérzéssel jár. Súlyos vérzések során léphet fel olyan fokú vérveszteség, amely életveszélyes lehet. Ilyenek általában az artériás vérzések, amikor lüktetően előtörő, világosabb vérrel találkozunk. Ha a vérzés végtagon van, úgy azt a vérző rész felett szorosan elköthetjük. Az elkötés 20�30 percnél hosszabb időre nem alkalmas! Eszközként spárga, cipőfűző, gézcsík is megteszi.
Célszerűbb megoldás a nyomókötés, a seb felett alápárnázva szoros kötést helyezünk fel. Géz, gyorskötöző pólya, vagy bármely ruha, szövet alkalmas lehet. Nem cél, hogy steril legyen, a seb amúgy is szennyezett � de az anyag durva szennyeződésektől mentes legyen! Ne foglalkozzunk a sürgős feladatok között a seb fertőtlenítésével, időt vesztünk, s a jóddal, alkohollal felesleges fájdalmat okozunk!
A vérveszteség megbecsülésére az alsószemhéj lehúzásával a kötőhártya színének megtekintése alkalmas. A normálisan rózsaszín � nézzük a sajátunkat, persze ne ott, akkor � kötőhártya súlyos vérveszteség esetén porcelánfehér lehet.
Néhány esetben szükséges lehet az állat hőháztartásának azonnali szabályozása! Ilyen a nyári melegben autóban hagyott vagy tűző napra kikötött kutya esete! Minden nyár elején szólunk róla, mégsem ritka! A "hőgutát��" szenvedett kutyát azonnal hűteni kell, a tarkót, fejet kezdjük locsolni mérsékelten hideg vízzel, majd folyamatosan a háti felületet. Kisebb testűeknél a vizes törölközőbe burkolás ajánlható. Ne feledjük, hogy a melegben balesetet szenvedett állatot árnyékba vigyük!
Hideg időben, főként vizes állaton, a testhőmérséklet vészesen csökkenhet! Ilyen lehet a hóban fekvő, balesetet szenvedett állat. Ilyenkor a felmelegítést szárítással, betakarással, meleg helyiségbe vitellel oldhatjuk meg, s jó szolgálatot tesz a hajszárító.
A balesetek során nem ritkák a törések. Sokan ettől ijednek meg legjobban. A törések ellátása bőven ráér a beteg állapotának stabilizálása, a közvetlen életveszély elhárítása után. Nem feladat a helyszínen a tapogatás, csavargatás, diagnózis felállítása: azt elvégzi majd a szakműhely. Ha egyértelmű a törés, igyekezzünk a törött rész mozgását megakadályozni. Sokszor elegendő a megfelelő fektetés, de néha a végtagot érdemes átkötni egy mellé fogott "sínnel"��, ami lehet akár egy ág is. Abban az esetben, ha a gerinc törésének legkisebb gyanúja is fennáll (pl. petyhüdt, nem mozgó hátulsó végtagok), minimális mozgást és nagyon kíméletes szállítást javasolhatunk.
A szállítás szabályai közül a három legfontosabb: gyorsan, megfelelően felszerelt helyre, kíméletesen. Kistestű állatot kézben, alányúlva szállíthatunk, de célszerűbb a kosár vagy kartondoboz. Nagyobb testű esetén pokrócot, lepedőt húzzunk a fekvő kutya alá, azt sarkainál emelve tegyük az autóba. A szállítás mozgásai során mindig ügyeljünk a szabad légutakra!
Még egy fontos elem! A legfőbb cél a kutya megmentése, ezért mindenki vele foglalkozik. Rendszerint többen is körülállják, segítenek, vagy sajnálják. Valakinek legyen eszébe a történteket rögzíteni, akár leírni egy papírra! A helyet, az időt, szemtanúkat, jármű rendszámát, s ha az ellátás során emberi sérülés történt, a sérült adatait. Idegen kutya esetén a fajtát, ivart, ha van, azonosítási számot, nyakörvet. Mindezeknek a későbbiekben jogi vagy közegészségügyi jelentősége lehet!
Foglaljuk össze a leggyakoribbakat, sorrendben!
-
Él-e az állat?
-
Emberi sérülésveszély felmérése, rögzítés, védelmi intézkedések
-
Szabad légutak
-
Vérzéscsillapítás
-
A hőháztartás szabályozása
-
A törések mozgáscsökkentése
-
Szakszerű, kíméletes szállítás
-
Az események rögzítése
Bárki, aki nem állatorvosként baleseti sérült állatot lát el, a pánik helyett cselekedjék a fentieket megfontolva. Törekedjék arra, hogy a beteg mielőbb szakellátás kezébe kerüljön, hiszen a dolog súlyosságát felmérni a helyszínen nem tudja. A balesetek későbbi következményei elkerülhetők a mielőbbi vizsgálattal és beavatkozással. Gondoljunk ezekre a későbbi következményekre is, hiszen legalább olyan veszélyesek lehetnek, mint a látványos sérülések. Még ha jónak is ítélhető az állat állapota a baleset utáni órákban, vizsgáltassuk meg rögtön!
Nem egy kutya él ma is, noha nyílt hasfali sérüléssel (gyengébb idegzetűek ne olvassák, de kilógó belekkel) szállították valamelyik klinikára. Nem egyről tudunk, aki a baleset után saját lábán távozott, gazdája nem ítélte ellátandónak, és ma azért nem lehetnek együtt, mert másnapra elvérzett a hasüregben.
Még egyszer kívánom: ne kerüljön sor soha vészhelyzetre!
|